A téli menedék

Istvántelek, 2005. december 21. -- A Vasúttörténeti Park minden évben november és április között zárva tart. A Parkban ugyan vannak zárható és fedett helyek, ezeket azonban az üzemelő mozdonyok foglalják el. Az itt lévő járművek nagy része ezt az időszakot a szabad ég alatt kénytelen eltölteni. 

Már jócskán röpködtek a mínuszok, amikor valakinek eszébe jutott, hogy jó lenne a kinti járművek közül legalább néhányat tető alatt tudni. A lebombázott körfűtőház csillagvágányain álló szobor-gőzösöket esélytelen máshol elhelyezni, de a legszebb villamos és dízel mozdonyoknak szorítottak egy kis helyet Istvántelken. A járműveket egy hosszú vonatba rendezték. Már nem működnek, de vontatni még lehet őket. A vonat élére M61 006-ot, a MÁV Nosztalgia "nehéz tolatóját" állították, a vonat végére pedig a Nyír-D-Tech "Zebráját", az A29 037-es Dácsiát.

© Barta Endre

már jócskán röpködtek a mínuszok, amikor valakinek eszébe jutott

© Barta Endre

 nem működnek, de vontatni még lehet őket

Ha a MÁV Nosztalgia Kft-t egy szokványos vasútvállalatnak tekintjük (és miért is ne tekinthetnénk annak?), akkor a Vasúttörténeti Park az ő járműtelepe, Istvántelek pedig a főműhelye. A távolság közöttük néhány száz méter, de az esztergomi vasútvonal elválasztja egymástől őket, és közvetlen vasúti kapcsolatuk sincs. A két telephely közötti átállításokat Rákosrendező állomás érintésével, és rendszerint egy M32-es mozdonnyal oldják meg. Ez most kevés lett volna.

A mozdonyvonat Rákosrendezőn fordult meg, és mivel nem akartak a Nohabbal körüljárni, kellett a vonat végére a Dácsia. A Nohab mögé a következő mozdonyokat kapcsolták: Mecseki Szénbányák II., V41 523, V42 527, V40 016, V55 004, M46 2001, a sort pedig nosztalgia személykocsik zárták.

© Barta Endre

a Park a járműtelepük, Istvántelek pedig a főműhelyük

© Barta Endre

Mecseki Szénbányák II., V41 523, V42 527, V40 016, V55 004, M46 2001

© Barta Endre

M61 006, a MÁV Nosztalgia "nehéz tolatója"

A mozdonyszerelde egykori kapacitásának töredékén dolgozik, így bármikor el tudnak helyezni pár "újabb" mozdonyt. Istvántelek tehát most már nem csak a gőzmozdonyok utolsó menedéke, hanem villamos és dízel mozdonyok illetve személykocsik átmeneti, téli szállása is egyben.  A csarnokon belüli tolatás egy szórakoztató logikai játék is lehetne. A csarnok párhuzamos vágányait ugyanis nem kitérők, hanem két oldalirányban elmozduló tolópad köti össze.

A hosszú szerelvényt a Nohab először a bejáratnál lévő tolópad elé állította. A Dácsiát a leakasztása után a tolópadon betolták a csarnok belső, kiürített vágányára. A vonat végén lévő kocsikat aztán a Nohab áttolta a mozdulatlan tolópadon a bejáró vágány meghosszabbítására. Utánuk következtek a mozdonyok, amiket a Nohab a tolópadra állított, majd a párhuzamos mozgatás után a Dácsia húzott le róla. Aztán ahogy jött be a többi mozdony, úgy kapcsolódtak össze újra a csarnok belsejében. A csarnok másik tolópadja a művelet végén jutott fontos szerephez, a Dácsia ezen jutott ki innen a szabadba, majd vissza a Vasúttörténeti Parkba. A többi mozdony tavavaszig biztos nem mozdul.

© Barta Endre

a Nohab először a bejáratnál lévő tolópadhoz tolta

© Barta Endre

már nem csak a gőzmozdonyok utolsó menedéke

© Barta Endre

ahogy tolták be, úgy kapcsolódtak össze újra a csarnok belsejében

© Barta Endre

tavavaszig biztos nem mozdul

Témakör: