Dezsővel a Busójárásra

Mohács, 2010. február 13. -- Minden bizonnyal sokan vannak, akik szívesen elfelejtenék már az idei - az utóbbi évekhez képest - meglehetősen kemény telet, s alig várják, hogy melegebb hónapok köszöntsenek be. A téltemetésre hangulatos és jókedvű alkalmat ad a mohácsi sokácok téltemető-tavaszváró farsangi karneválja, a Busójárás, amelynek megtekintésére február 13-án, szombaton különvonat közlekedett Mohácsra.

A szerelvény két Desiro motorvonatból állt, mely reggel 6:51-kor, pontosan el is indult Budapest Déli pályaudvarról. A vonatra még Kelenföldön, Pusztaszabolcson, Sárbogárdon, Dombóváron és Pécsett lehetett felszállni, igaz, a kiindulási állomáson nagyjából 75-80%-os kihasználtság az út során már nem változott számottevően. A hó, és az útvonal túlnyomó részén egyvágányú pálya ellenére vonatunk percre pontosan érkezett Mohács állomásra.

© Szilágyi Péter 

sokan vannak, akik szívesen elfelejtenék már az idei, meglehetősen kemény telet

 © Sulán Angéla

a mohácsi sokácok téltemető-tavaszváró farsangi karneválja, a Busójárás

Első programunk pár hagyományos busó farsangi étel és ital kóstolója, valamint egy busó csoport karneválra való készülődésének megtekintése volt, nem messze az állomástól. Ezután a csoport a város főterére ballagott (két renitens fotóbolondot leszámítva, akik néha tettek egy-egy kitérőt, ha valami felkeltette érdeklődésüket), ahonnan ki-ki kedvének megfelelő programot keresett. Igazán hangulatosnak és látványosnak a busók lakodalmas menete ígérkezett, mely a kompállomásról indult - így hát mi is arrafelé vettük az irányt.

Remek hangulat, mulatság, hangos kolompolás, dudaszó és nevetés vonult végig a városkán. Mivel az időjárás is kedvezett, annyira belefeledkeztünk a forgatagba, hogy már ebédelni is alig volt időnk a vonat visszaindulásáig. Sajnálatos tény, hogy a busók jobban vonzódnak a komphoz, mint a vasúthoz (azon kelt át a lakodalmas menet a Duna túlpartjáról), ezért a különvonat környékén egyetlen szőrmés, maszkos helybelivel sem találkoztunk - így hát a Trains.hu olvasóközönsége - mivel montázst nem vállalok - egyelőre vonat-busó együttállás nélkül marad.

© Szilágyi Péter

a különvonat környékén egyetlen szőrmés, maszkos helybelivel sem találkoztunk

© Szilágyi Péter

mégsem maradunk vonat-busó együttállás nélkül! (a szerk.)

Dupla Desirónk visszafelé is rendesen indult. Ahogy odaúton is, így most is több keresztre várással tettük meg a közel 300 kilométeres távot. Dicséret illeti a szervezőket: az idő szűkösségéhez képest remek programösszeállítást élvezhettünk. Továbbá a vonatszemélyzet is jelesre vizsgázott figyelmességből: minden megállásnál, vonatkeresztnél közölték, mennyi idő van levegőzésre (hógolyózásra, fotózásra), és miután késésünk hazafelé egy kósza tehervonat miatt nagyjából húsz percre nőtt, "csatlakozást biztosítottak" Budatétényen a 30a vonalra, mivel a kelenföldi átszállás esélytelenné vált.

Pár szó megilleti a Siemens masinákat is: dízelségükhöz képest halk, világos, csinos belterű járművek, de kétszer négy és fél óra utazás azért eléggé fárasztó bennük - érdemes tehát ilyen alkalmakra megfelelő útitársat keresni, akivel kölcsönösen párnaként szolgálhatunk egymásnak!

© Szilágyi Péter

az idő szűkösségéhez képest remek programösszeállítást élvezhettünk

© Szilágyi Péter

minden megállásnál közölték, mennyi idő van levegőzésre, hógolyózásra

proba

Témakör: