Máramaros IC

Máramaros (Partium), 2013. január 2. -- Miközben Szlovákia és Horvátország felé évről évre csökken a személyvonatok száma, Románia felé kicsit inkább javult a helyzet. Az előző menetrendi időszakban Bihar IC néven Budapest és Kolozsvár között közlekedő járat útvonalát meghosszabbították. A Máramaros IC-re keresztelt vonat új végállomása a félreeső, ám csodaszép környezetben fekvő Tisza-parti város, Máramarossziget.

A jelenleg 36 ezer lakosú város lakosságának egytizede magyar nemzetiségű, a közvetlen budapesti kapcsolat viszont aligha az ő kedvükért létesült. Különben is, számukra sokkal olcsóbb és gyorsabb közúton, autóval vagy a Romániában népszerű kisbuszokkal eljutni a magyar fővárosba - ha éppen ott lenne dolguk. A háttérben inkább arról lehet szó, hogy míg a Bihar IC szerelvénye szinte egy egész napot Kolozsváron várakozott, a Máramaros IC kocsijai csak éjszakára állnak le. A vonat előnye a kocsik hatékonyabb kihasználásán kívül az, hogy a kolozsvári átszállás elmaradásával közvetlen kapcsolatot biztosít Észak-Erdély városai között.

© Sándor Dávid

a másik két sínen széles nyomtávú ukrán D1-esek érkeztek (2012. december 31.)

© Sándor Dávid

InterRegio az egykori Visóvölgyi HÉV vonalán (Leordina, 2012. december 29.)

A sóbányászat és fakitermelés egykori központja a történelmi Magyarországon is távoli helynek számított, de legalább akkor még egyetlen államhatár sem nehezítette a közlekedést. A vasút Máramarosszigetet először Debrecen, Szatmár és a jelenleg ukrán területen fekvő Királyháza felől érte el 1872-ben. Mivel aztán a zavaros XX. századi események nyomán a Tisza jobb partja először Csehszlovákiához, majd a Szovjetunióhoz, végül Ukrajnához került, a Tisza váltakozó oldalán vezető vasút számára is bonyolult időszak következett. Máramarossziget vasúti kapcsolatának fejlesztésére a románok Szálva és Alsóvisó között új vasútvonalat építettek, amely Alsóvisón az egykori Visóvölgyi HÉV vonalához csatlakozott. Az új vonal építése hatalmas erőfeszítéseket igényelt, az Északi Kárpátok vonulatainak leküzdésére hosszú völgyhidak és alagutak létesültek. A vonalat 1949. december 29-én adták át.

Máramarosszigetnek az eredeti, Tisza-menti vasútvonalon közvetlen kapcsolata volt Budapesttel, amely 1945-ben megszűnt. Bár nem végeztünk az ügyben komolyabb kutatásokat, elképzelhető, hogy 67 év után most először érkeztek újra magyar járművek Máramarosszigetre. A Máramaros IC kocsijait a MÁV-Start állítja ki, a szerelvény egy étkező-, egy 1. osztályú és két 2. osztályú kocsiból áll. Megjelenésükben tökéletesen illenek a vontatásukra kijelölt mozdonyhoz, a CFR Calatori állományába tartozó Jimmy-hez.

A Máramaros IC vonat kényelmes, délelőtti időpontban indul a Keleti pályaudvarról, majd Püspökladány és Nagyvárad érintésével érkezik késő délután Kolozsvárra. Néhány perces várakozás után indul tovább, és bár Kolozsvár és Szálva között villamosított vonalon halad, végig ugyanaz a dízelmozdony húzza. Útjának legszebb szakaszát már sötétben teszi meg, nem sokkal éjfél előtt éri el a máramarosszigeti végállomást. A vonat másnap kora délelőtt indul vissza, de ekkor már a tájban is gyönyörködhetünk. A vonat a Tisza vonalát Visóvölgy (Valea Viseului) állomásig követi. A pálya itt négy sínes fonódott, a másik két sínen széles nyomtávú ukrán D1-es motorvonatok érkeztek piaci napokon Rahóról. Ez a felettébb érdekes szolgáltatás Románia EU-tagsága és az ukránok részére bevezetett vízumkényszer miatt gyakorlatilag megszűnt. Visóvölgy állomáson a mozdony körüljár, a pálya innen a Visó patak völgyét követi. Az egykori Visóvölgyi HÉV vonalát a vonat Alsóvisó után hagyja el, itt kezdődik a leglátványosabb, háború után épített szakasz, amely a Radnai havasok nyergén át a Szamos völgye felé vezet. A vonat öt alagúton halad keresztül, közöttük a leghosszabb közel 2,5 kilométer. A völgyek oldalában vezetett vasút a mellékvölgyeket magas völgyhidakon keresztezi.

© Sándor Dávid

Alsóvisó után hagyja el, itt kezdődik az újabb építésű szakasz (2012. december 31.)

© Sándor Dávid

a magyar kocsik dícsérete még a román fórumokon is megjelent (2013. január 2.)

Míg a magyar online-menetrendben a Máramaros IC teljes útvonala szerepel, a román menetrendben szó sem esik a közvetlen budapesti kapcsolatról. A 362-es InterRegio szerintük csak Máramarossziget és Biharpüspöki között közlekedik, miközben az oldal hirdetései között budapesti kisbuszok is megjelennek. A hivatalos menetrendnél jobb tájékoztatást adott a román sajtó, menetrendváltás előtt az új közvetlen budapesti gyorsvonatról nem csak a helyi újságok, de még a televízió is beszámolt. A magyar személykocsik dícsérete még a román vasútbarát fórumokon is megjelent, szerintük a vonalon járó többi kocsinál jóval komfortosabbak.

A Máramaros IC, vagyis "románul" a 362/363-as InterRegio a Szálva - Máramarossziget vasútvonal leggyorsabb vonata, a 118 kilométeres távot 3,5 óra alatt teszi meg. Ebben benne van egy húszperces visóvölgyi mozdonykörüljárás is, de akkor sem nevezhető száguldásnak.

A kínálat egyébként sem túl nagy. Máramarosszigetről a budapesti vonaton kívül napi négy másik indul: Kolozsvárra, Alsóvisóra, Temesvárra és Bukarestbe. A téli szünet miatt az utazási igényeket nehéz pontosan megítélni. Mivel a kolozsvári személyvonat szintén késő este érkezik, az azt követő InterRegio kihasználtsága nem lesz túl magas. Délelőtt viszont rajta kívül nem indul más Máramarosszigetről Szálvára, így a helyjegy ellenére mindig lesznek utasai. A vonat hálás közönsége lehet a nyugat-európai vasútbarátok köre, akik így a legkényelmesebb, és szívükhöz legközelebb álló módon érhetik el a messze földön híres felsővisói erdei vasutat.

© Sándor Dávid

a mellékvölgyeket magas völgyhidakon keresztezi (Romoly, 2012. december 30.)

© Sándor Dávid

a helyjegy ellenére mindig lesznek utasai (Szálva, 2012. december 30.)

A vonalon a legfőbb újdonságot a magyar kocsik megjelenése jelentette, de persze a régebbről ismert járművekkel is találkozhatunk. A személyvonatokat a román személyszállító vasút, a CFR Calatori kék-fehér színezésű, hagyományos Sulzer mozdonyai húzzák. A viszonylag új festés ellenére is elég viseltes külsőt a szellőzőkre erősített PVC-padlódarab sem dobja fel. A temesvári személyvonat három, a Máramarossziget és Alsóvisó közötti "betétjárat" két kocsival közlekedik. A vonatok hossza nem indokolja ezt a brutális vonóerőt, a vonalon található emelkedők viszont annál inkább. Látványos példája ennek, hogy a tehervonatok is csak legfeljebb nyolc rakott kocsiból állnak.

© Sándor Dávid

hagyományos Sulzer a temesvári személyvonattal (2013. január 1.)

© Sándor Dávid

a vonatok hossza nem indokolja ezt a brutális vonóerőt (Alsóvisó, 2013. január 1.)

Végezetül néhány mondat a vonal teherforgalmáról... Az Északi-Kárpátok hatalmas erdőségei jó minőségű rönkfát adnak, amelyet külföldre és belföldre egyaránt szállítanak. A fát Leordina, Sacel (Izaszacsal) és Felsővisó állomásokról hordják. Utóbbi érdekessége, hogy a Visóvölgyi HÉV jelenleg forgalom nélküli szakaszán fekszik, közvetlen kapcsolattal a felsővisói erdei vasúttal, amely az idegenforgalmi vonzereje mellett a faszállításból is kiveszi részét. A szacsali állomáson hihetetlen mennyiségű fa volt felhalmozva, a hosszú rakodóvágányon egyszerre 30-40 teherkocsit is raktak. Leordinán is sok teherkocsi volt, de a szacsali mennyiségnek nyomába sem ért. Az állomáson már nyolc rakott kocsi várt a mozdonyra, másik nyolc pedig éppen akkor indult Szálva felé - élén a CFR Marfa szürke Sulzerével.

© Sándor Dávid

másik nyolc pedig éppen akkor indult Szálva felé (Leordina, 2012. december 29.)