Új gyárhoz új vágányokat

Foktő, 2012. április 16. -- A Kalocsa melletti Foktő határában épül Európa egyik legnagyobb növényolajgyára. Az alapanyagok be- és a késztermékek nagy részének kiszállítását a svájci tulajdonos vasúton tervezi megoldani. A MÁV korábban felújította a Kiskőrös - Kalocsa vasútvonalat, ahonnan a foktői üzem felé új iparvágányt építenek. Az új pálya felső ágyazatát a napokban terítették le, az anyagvonatot a Kárpát Vasút 459 021-es mozdonya, vagyis a "legújabb" magyar NoHAB mozgatta.

A kalocsai személyvonatot 2007 márciusában gyertyák, könnyek és zuhogó eső búcsúztatta, az érseki székhely lekerült a vasúti személyszállítás térképéről. Az állomáson megmaradt a rakodás, nagy ritkán egy-egy gabonavonat indult, amelyeket a gyenge pályán M41-es vagy M44-es mozdonyok húztak. A kalocsai állomásról ágazik ki a laktanyát és a katonai repülőteret bekötő iparvágány, amely már évekkel ezelőtt forgalom nélkül maradt, a sínek között még fák is kinőttek.

A személyvonatok megszüntetése után nem sokkal a MÁV megkezdte a pálya felújítását. Ha egyszer a kelebiai fővonalat is egy kicsit helyre pofoznák, a vonat a Budapest - Kalocsa távon menetidőben verné az autóbuszt, de a vasút most egyelőre a teherforgalom számára épül. A régi, alacsony teherbírású felépítmény helyett használt anyagból újat építettek, pótolták a hiányzó ágyazatot, a síneket pedig összehegesztették. Az iparvágányról kivágták a fákat, kiirtották a gazt, és szintén felújították, hiszen ehhez csatlakozik majd az új növényolajgyárat bekötő, közel 4 km hosszú új építésű szakasz. A gyárban ötvágányos állomás épül, a kihúzóvágányok egészen a Duna árvízvédelmi töltésénél végződnek. Már csak egy Duna-hidat kellene építeni, és létrejönne a közvetlen kapcsolat Pakssal - ez persze csak egy komolytalan közbevetés volt...

© Balázs Zsolt

A vonat a kelebiai vonal felől érkezik, Kiskőrös felől Kecel felé halad

© Balázs Zsolt

Körbejárás után a kocsikkal tolt menetben indul a rakodás helyszínére

© Balázs Zsolt

Elhaladnak a kalocsai laktanya mellett, innen régen személyvonatok is indultak

A felújítás után megerősített pályát innentől kezdve nehezebb mozdonyok is használhatták, járt is rajta azóta Szergej, Sulzer és most először egy NoHAB is. A mozdony jóval korábban készült, mint a MÁV részére gyártott húszas sorozat, a trollhättani gyárat 1957. augusztus 17-én hagyta el. A gépet a DSB Dán Államvasutak a sík vidék miatt (A1A)'(A1A)' tengelyelrendezéssel rendelte. Hazai 459 021-es pályaszámában az első négyest is annak köszönheti, hogy csak négy hajtott tengellyel rendelkezik. A mozdony Dániában negyvenkét évig, egészen 1999-ig szolgált, majd több magántársaságnál, főleg Németországban dolgozott.

A Kárpát Vasút is egy itteni árverésen tett szert rá 2010-ben. Az EVM-120 típusú vonatbefolyásoló rendszert Dombóváron szerelték fel, a hazai síneken először április 12-én közlekedett önállóan. A "legújabb" magyar NoHAB a tíz üres dozátoros kocsival Kiskőrös felől érkezett Kalocsára. A kocsikat az egyik hátsó vágányra állították, majd a mozdony körüljárása után tolt menetben elindultak az építkezés helyszínére. A vonat elhaladt az egykori kiképző laktanya mellett, ahonnan egykor zsúfolt vonatok indultak hazatérő kiskatonákkal. A rakodóhely már szintén az új szakaszon volt, ahová a követ teherautók szállították. A kocsikat a depóniából két Volvo homlokrakodó töltötte meg zúzottkővel, amit aztán a vonat az épülő vágányra ürített.

© Balázs Zsolt

A zúzottkövet az ideiglenes rámpán két Volvo homlokrakodó töltötte a kocsikba

© Balázs Zsolt

Amint az egyik kocsi megtelik, a Nohab a következőt húzza a rakodórámpa mellé

Következő képünk hátterében kivehető az új üzem. A térség egyik legnagyobb növényolajipari feldolgozó gyárát a svájci székhelyű, a maga területén piacvezető Glencore International AG építi. A tervek szerint a folyamatos gyártás megkezdése után az üzem napi 1800 tonna, vagyis akár 600 000 tonna éves feldolgozási kapacitás mellett 240 000 tonna nyersolaj előállítására lesz képes. Az üzem kapacitása lehetővé teszi, hogy az itthon megtermelt olajosmagot helyben lehessen feldolgozni. Az üzem háromféle növényi alapanyag feldolgozására képes: napraforgóból a hazánkban megtermelt kb. 1 millió tonna, repcéből a félmillió tonna nagyrészét Magyarországon dolgozhatják fel. A harmadik stratégiai termék a szójabab, amelynek termelése jelenleg nem számottevő (évi 50 ezer tonna), viszont a foktői üzem létrejöttével a szójababtermesztés fellendülhet az arra alkalmas déli országrészekben.

A foktői sajtoló üzem első számú végterméke a növényolaj, második pedig a dara, vagyis magas fehérje tartalmú takarmány lesz, amelynek nagy részét vasúton szállíttatja a svájci tulajdonos. Az elképzelések szerint a kalocsai állomás és az üzem között, vagyis az iparvágány-hálózaton a szállítást a Győrből és Kecskemétről jól ismert LCH végzi, a közforgalmú Kiskőrös - Kalocsa szakaszon pedig várhatóan magánvasutak közlekednek.

© Balázs Zsolt

Munkában az új vágányon

© Balázs Zsolt

A fénysorompó még nem működik...